Nordlet

← Alapok / Magyarázatok

Mi az a forgótőke? Képlet és példák

A forgótőke-képlet, a mutatók és a gyorsráta valós jelentése, a készpénz-konverziós ciklus működése, valamint a főkönyvi adatok értelmezése.

A forgótőke az a tőke, amely egy vállalkozás rendelkezésére áll a napi szintű kereskedelmi tevékenység finanszírozására: a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. Ezzel a mutatóval mérhető, hogy az egy éven belül pénzzé váló erőforrások fedezik-e az ugyanezen időszakon belül esedékessé váló kötelezettségeket.

Forgótőke = Forgóeszközök − Rövid lejáratú kötelezettségek

Ez a mérleg leggyakoribb gyakorlati mutatója, mivel olyan kérdésre ad választ, amelyhez határidő kapcsolódik: át tudjuk-e vészelni a következő tizenhét hónapot anélkül, hogy nem lévő pénzre lenne szükségünk?

Egy gyakorlati példa

A cikkek során végig használt vállalkozás adatai december 31-én, euróban:

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek
Készletek 12 500 Szállítók 8 400
Vevők 9 300 Fizetendő áfa 2 100
Pénzeszközök és bankbetétek 6 200 Bérszámfejtési kötelezettségek 2 700
Passzív időbeli elhatárolások 3 500
Összesen 28 000 Összesen 16 700

Forgótőke = 28 000 − 16 700 = 11 300 €.

Pozitív, ami az alapvető elvárás: az ebben az évben pénzzé alakuló eszközök meghaladják az esedékes kötelezettségeket. Önmagában ez a fő szám azonban elrejti a mögöttes szerkezetet, és itt lépnek képbe a likviditási mutatók.

A fontos mutatók

Likviditási ráta (current ratio) = forgóeszközök ÷ rövid lejáratú kötelezettségek = 28 000 ÷ 16 700 = 1,7

Az 1 feletti érték azt jelenti, hogy a rövid távú erőforrások meghaladják a rövid távú kötelezettségeket. A „2 az egészséges” elvű régi tankönyvi szabályt érdemes figyelmen kívül hagyni, hiszen egy szupermarket, amely azonnal beszedi a készpénzt és 60 nap alatt fizeti ki a szállítókat, kényelmesen működik 1 alatt is, míg egy lassú fizető ügyfelekkel dolgozó projektcég 2-es érték mellett is nehézségekkel küzdhet.

Gyorsráta (quick ratio / acid test) = (forgóeszközök − készletek) ÷ rövid lejáratú kötelezettségek = (28 000 − 12 500) ÷ 16 700 ≈ 0,9

Ez a mutató kiszűri a legkevésbé likvid eszközt. Az 1,7 és a 0,9 közötti rés jelenti e vállalat teljes történetét: forgóeszközeinek közel a fele készlet, a készlet pedig csak akkor válik pénzzé, ha valaki megveszi. Az 1 alatti gyorsráta nem végzetes, de azt jelenti, hogy a következő néhány hónap a készlet értékesítésén múlik, nem csupán a számlák behajtásán.

Forgótőke az árbevétel arányában = 11 300 ÷ 180 000 ≈ 6,3%

Hasznos a növekedés tervezéséhez: ha az árbevétel megduplázódik, és a forgótőke arányos marad, a vállalkozásnak nagyságrendileg 11 300 € további finanszírozásra van szüksége csak ahhoz, hogy az új szinten kereskedjen. A növekedés pénzt emészt fel, és ez a mutató mutatja meg, mennyit.

Mit jelent a „rövid lejáratú” kifejezés a gyakorlatban?

Minden a tizenkét hónapos szabályon múlik, amelyet tételenként, nem pedig a teljes egyenlegeken alkalmaznak:

  • A bankhitel következő éven belül esedékes része rövid lejáratú kötelezettség, még akkor is, ha a hitel évtizedekig fut. A fennmaradó rész hosszú lejáratú.
  • A készlet rövid lejáratú, még akkor is, ha két éve a raktárban áll, de lásd az alábbi öregedési megjegyzést.
  • A passzív időbeli elhatárolás (a még nem teljesített munkáért kapott pénz) rövid lejáratú kötelezettség, nem pedig árbevétel. Példánkban ez 3 500 € összegben szerepel: olyan pénz, amely már a bankban van, de amelyet még meg kell keresni. Helyesen csökkenti a forgótőkét, mivel a munka elvégzése erőforrásokat fog felemészteni.

Valósághű elemzés

A képlet aritmetikai; az értelmezéshez azonban ismerni kell az egyes tételek mögötti részleteket.

  • Vevőállomány minősége. A 9 300 € összegű számlaállomány csak akkor ér 9 300 €-t, ha az ügyfelek fizetnek. Egy korösszetételes kimutatás (aging report) aktuális és lejárt kategóriákra bontja: ha a 9 300 €-ból 4 000 € már 90 napja lejárt, az lényegesen gyengébb pozíciót jelent, mint amit a mérleg mutat, a különbség pedig egy céltartalék / értékelési különbözet, amelyre a helyesbítő tételek során lesz szükség.
  • Készletminőség. Ugyanez a logika érvényesül. A készlet kora megmutatja, hogy a 12 500 € gyorsan forgó árukészletet vagy lassan mozgó tőkét jelent-e.
  • A trend fontosabb, mint a pillanatnyi szint. Az emelkedő forgótőke, amelynek oka a felduzzadt vevőállomány, figyelmeztető jel; az emelkedés, amelynek oka a felhalmozódó pénzeszköz, nem az. Egy pillanatkép ezt nem tudja megkülönböztetni egymástól, de két egymást követő igen.
  • A negatív érték nem feltétlenül rossz. Azok a vállalkozások, amelyek a pénzt az értékesítés helyszínén beszedik és a szállítóknak halasztva fizetnek (kiskereskedelem, éttermek, év elején előre számlázott előfizetéses szoftverek), rutinszerűen negatív forgóttőkével működnek, és saját szállítóik, illetve ügyfeleik finanszírozzák őket. A negatív forgótőke egy 30 napos fizetési határidővel dolgozó vállalkozásban azonban teljesen más megítélés alá esik.

A készpénz-konverziós ciklus

Az euróban mért forgótőke az összeget mutatja meg, míg napokban mérve az okot tárja fel:

Készpénz-konverziós ciklus = készletforgási idő napokban
                          + vevőállomány forgási ideje napokban
                          − szállítóállomány forgási ideje napokban

Példánk alapján nagyjából: a 12 500 € készletállomány a 104 000 € éves elábé (eladott áruk beszerzési értéke) mellett mintegy 44 napos készletet jelent; a 9 300 € vevőállomány az éves kiszámlázott árbevételhez képest körülbelül két hét; a 8 400 € szállítóállomány a beszerzésekhez képest talán 25 nap. Ez összesen mintegy öt hetes ciklust eredményez, vagyis azt az időszakot, amelyet a vállalat a saját zsebéből finanszíroz a kereskedelemben, amíg a pénz vissza nem folyik.

A ciklusból eltávolított minden egyes nap véglegesen szabadít fel készpénzt. Ezért a gyorsabb beszedés, a kevesebb készlet tartása és a szállítói feltételek újratárgyalása az a három kulcs, amely hitelfelvétel nélkül finanszírozza a növekedést, és ez az oka annak is, hogy a készpénzhatás terén általában felülmúlják a költségcsökkentést.

Honnan származnak az adatok?

Minden közvetlenül a főkönyvből származik, manuális összeszerelés nélkül:

  • A POST /v1/reports/financial-statements végpont visszaadja a mérleget, ahol a forgóeszközök már fel vannak bontva készletekre, vevőkre, egyéb forgóeszközökre és pénzeszközökre, a kötelezettségek pedig rövid és hosszú lejáratúakra, így rendelkezésre áll a képlethez szükséges két végösszeg.
  • A POST /v1/reports/debt-aging { side: 'receivables' | 'payables' } végpont partnerenként biztosítja az említett összegek mögött álló lejárat szerinti korösszetételt.
  • A POST /v1/reports/stock-balance és a /v1/reports/stock-aging végpontok ugyanezt végzik el a készletek esetében.

Egy fontos megjegyzés: a beszámolókban szereplő rövid/hosszú lejáratú bontás a számlatükör szerkezetéből származik, így egy hitel rövid lejáratú része csak akkor jelenik meg helyesen, ha azt ténylegesen rövid lejáratú kötelezettség számlára könyvelték. Ha a hosszú lejáratú adósság teljes egészében a nem forgó (hosszú lejáratú) csoportban szerepel, a forgótőke szebbnek fog tűnni a valóságosnál, ezért érdemes egy öperces ellenőrzést elvégezni egyszer.

FAQ

Mi a forgótőke képlete?

A forgóeszközök mínusz a rövid lejáratú kötelezettségek. A „rövid lejáratú” azt jelenti, hogy a tétel tizenkét hónapon belül realizálódni vagy rendeződni fog, tételenként alkalmazva, beleértve a hosszú lejáratú adósság következő évben esedékes részét is.

Mekkora a jó forgótőketőke-arány?

Ez teljesen függ a tevékenységi körtől. Az 1 feletti érték az általános kiindulópont, de a kiskereskedelmi és előfizetéses vállalkozások egészségesen működnek ezalatt is, míg a projektalapú cégeknél a 2 feletti érték is szűkös lehet. Tankönyvi szám helyett érdemes a saját múltbeli adatokhoz és a közvetlen versenytársakhoz viszonyítani.

Mi a különbség a likviditási ráta és a gyorsráta között?

A gyorsráta kiszűri a készleteket a forgóeszközök közül abból a megfontolásból, hogy a készlet a legnehezebben gyorsan pénzzé tehető forgóeszköz. A két mutató közötti nagy rés azt mutatja meg, hogy a vállalat rövid távú helyzete mennyire függ a készletértékesítéstől.

Lehet a forgótőke túl magas?

Igen. A túlzott forgótőke felesleges tőke – tétlenül álló készpénz, el nem adott árukészlet, túl lassan fizető ügyfelek. Biztonságosabb, mint a túl kevés, de ez olyan pénz, amely magát finanszírozza a vállalkozás helyett.

Tartalmazza a forgótőke a passzív időbeli elhatárolásokat?

Igen, rövid lejáratú kötelezettségként. A még át nem adta árukért vagy szolgáltatásokért kapott készpénz teljesítési kötelezettség, nem pedig árbevétel, így a teljesítés megtörténtéig helyesen csökkenti a forgótőkét.