Bruttó profit vs üzemi profit vs nettó profit

Az eredménykimutatás három alkalommal mutatja ki a profitot, és a három adat három különböző kérdésre ad választ. A bruttó profit azt kérdezi, hogy a termék termel-e pénzt. Az üzemi profit azt kérdezi, hogy a vállalkozás termel-e pénzt. A nettó profit azt kérdezi, hogy a tulajdonosok keresnek-e pénzt.

Ezek összekeverése vezet oda, hogy a cégek árazási problémaként azonosítanak be egy rezsiköltség-problémát.

A lépcsőfokok

Minden egyes szint eggyel több költségréteget von le:

Árbevétel
  − Értékesítés közvetlen költségei      → Bruttó profit
  − Értékesítési és adminisztratív költségek → Üzemi profit
  ± Egyéb és pénzügyi eredmény
  − Társasági adó                         → Nettó profit

Az e-sorozatban szereplő eredménykimutatást alapul véve, euróban kifejezve:

Szint	Összeg	Kulcs / Hányad
Értékesítési árbevétel	180 000	-
Értékesítés közvetlen költségei	−104 000
Bruttó profit	76 000	42,2%
Értékesítési költségek	−21 000
Adminisztratív költségek	−43 800
Üzemi profit	11 200	6,2%
Egyéb tevékenység eredménye	+600
Pénzügyi tevékenység eredménye	−600
Adózás előtti eredmény	11 200	6,2%
Társasági adó	−1 800
Nettó profit	9 400	5,2%

Mindegyik mutató a megadott szint és az árbevétel hányadosa. Három szám, három diagnózis.

Bruttó profit - működik a termék?

Bruttó profit = árbevétel − értékesítés közvetlen költségei.

Az értékesítés közvetlen költségei a konkrétan eladott tételek ráfordításai: az áruk beszerzési vagy előállítási költsége, a közvetlen bérköltség és a közvetlen gyártási rezsi. Ez a volumen függvényében változik - ha kétszer annyit ad el a cég, ez a költség is nagyjából megduplázódik.

A bruttó fedezeti hányad a vállalkozás legalapvetőbb mutatószáma, mivel ez határozza meg mindennek a felső határát. Egy 42,2%-os bruttó fedezet azt jelenti, hogy minden eladott 100 euróból 42,20 euró marad az összes rezsiköltség fedezésére és a nyereség elérésére. Ha a rezsi 100 eurónként 36 eurót tesz ki - mint ebben a példában -, a vállalkozás működőképes. Ha a bruttó fedezet 30%-ra esik vissza, semmilyen költségfegyelem nem menti meg.

Amikor a bruttó fedezet elmozdul, a ok mindig a négy tényező egyike: az eladási árak, a beszerzési költségek, a termékstruktúra, vagy a kedvezményekben odaajándékozott összeg. Soha nem az a hiba, hogy „túl drága az iroda”.

A besorolási csapda. Az a tény, hogy egy költséget az értékesítés közvetlen költségei között vagy az adminisztrációban tartanak számon, úgy változtatja meg a bruttó profitot, hogy a nettó profitot egyetlen centtel sem érinti. A gyártásfelügyelők fizetése, a kiszállítás költsége, a raktárbérleti díj - mindkét helyen védhetően feltüntethető. Ami számít, az az, hogy egyszer kell eldönteni a helyét, és soha nem szabad csendben áthelyezni, mert az a bruttó fedezet, amely egy költség átbesorolása miatt javult, egy olyan hamisítvány, amellyel a cég saját magát ámítja. Ez az oka annak is, hogy a cégek közötti bruttó fedezet-összehasonlítások nagy körültekintést igényelnek.

Üzemi profit - működik a vállalkozás?

Üzemi profit = bruttó profit − értékesítési és adminisztratív költségek.

Most kerülnek levonásra a rezsiköltségek: a termeléshez közvetlenül nem köthető fizetések, a bérleti díj, a szoftverek, a marketing, az értékcsökkenés és a szakértői díjak. Ezek időszaki költségek - a naptárhoz kötődnek, nem az eladott egységekhez, és nagyrészt akkor is felmerülnek, ha a cég semmit sem ad el.

Az üzemi profit a maga a kereskedelmi tevékenység legtisztább mérőszáma, mivel a finanszírozás és az adózás előtt megáll. Két azonos tevékenységet folytató vállalat - amelyek közül az egyik adósságtömeg nélküli, a másik pedig erősen eladósodott - azonos üzemi profitot, de jelentősen eltérő nettó profitot mutat. Pontosan erre való ez a szint: lehetővé teszi a vállalkozás megítélését függetlenül attól, hogy hogyan finanszírozták és hol adóztatják.

Ez az a szint is, amelyet a menedzsment ténylegesen irányítani tud. A kamatlábak és az adójogszabályok adottak; a bruttó és az üzemi profit közötti rés döntések sorozatának az eredménye.

Hová illeszkedik az EBITDA? Az EBITDA - azaz a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény - nem más, mint az üzemi profit, megnövelve az értékcsökkenési leírással és az amortizációval. Azért népszerű, mert megközelítőleg mutatja az üzemi készpénztermelést, és kiszűri, hogy egy vállalat milyen agresszíven számol el értékcsökkenést az eszközeire. Ugyanezen okból veszélyes is: az értékcsökkenés valós költség, amit csak korábban fizettek ki, és egy olyan vállalkozás, amelyet az EBITDA alapján értékelnek, csodásnak tűnhet úgy, hogy közben észrevétlenül feléli a működéséhez szükséges berendezéseket. Ez egy hasznos cégek közötti összehasonlítási mutató, de sem az üzemi profitot, sem a cash flow kimutatást nem helyettesíti.

Nettó profit - mi az, ami valójában a tulajdonosoké?

Nettó profit = adózás előtti eredmény − társasági adó, az egyéb és pénzügyi eredmények figyelembevétele után.

Most már minden benne van: a hitelezőknek fizetett kamat, az árfolyamkülönbözetek, az eszközök értékesítésének nyeresége és vesztesége, valamint a társasági adó. Ami marad, az a tulajdonosok hozama - az az összeg, amely növeli a saját tőkét, és (jogi korlátok között) elérhetővé válik kifizetésre. Ez közvetlenül az eredménytartalékba áramlik be.

Két olyan tulajdonság van, amely meglepi az embereket. Először is, a nettó profit a leginkább ingadozó a három közül: egyetlen eszközértékesítés vagy árfolyam-ingadozás jelentősen megmozgathatja úgy, hogy a mögötte álló vállalkozás egyébként változatlan. Másodszor, az adó ritkán egyenlő az adókulcs és az adózás előtti eredmény szorzatával - az 11 200 euróra jutó 1 800 euró itt 16,1%-ot jelent, nem pedig Litvánia 17%-os kulcsát, mivel az adót az adóalapra számítják ki, amely az adónem-specifikus szabályok, a nem elszámolható költségek, a kedvezmények és az időbeli eltérések miatt különbözik a számviteli eredménytől.

A három mutató együttes értelmezése

A diagnózis abból olvasható ki, hogy melyik fedezeti hányad mozdult el:

Tünet	Valószínű ok
Bruttó fedezet csökken, üzemi fedezet ugyanannyival csökken	Árazás, beszerzési költségek vagy kedvezmények
Bruttó fedezet stagnál, üzemi fedezet csökken	A rezsi gyorsabban nő, mint az árbevétel
Üzemi fedezet stagnál, nettó fedezet csökken	Finanszírozási költségek, árfolyamhatás vagy adó
Mindhárom nő, a készpénzállomány csökken	A növekedés épp leköti a forgatótőkét - ellenőrizni kell a vevőket és a készletet

Ez az utolsó sor az, amit érdemes megjegyezni. A növekvő fedezetek csökkenő készpénzállománnyal nem ellentmondás; ez a vevőit finanszírozó növekvő vállalat tipikus profilja, és a profit önmagában ezt soha nem fedi fel.

Hogyan állnak elő az részösszegek?

A Nordletben ezek nem kézi csoportosítások. A POST /v1/reports/financial-statements végpont a profit-veszteség részleteit már kiszámított szintekkel adja vissza - tartalmazza az értékesítési árbevételt, az értékesítés közvetlen költségeit, a bruttó profitot, az értékesítési költségeket, az adminisztratív költségeket, az üzemi profitot, az egyéb és pénzügyi tevékenység eredményét, az adózás előtti eredményt, a társasági adót és a nettó profitot.

A leképezés a számlatükörre támaszkodik: a standard litván számlatükörben az árbevétel az 50-es számlacsoportból, az értékesítés közvetlen költségei a 60-asból, az értékesítési költségek a 61-esből, az adminisztráció a 62-esből, a pénzügyi tételek az 53/58-asból és a 68-asból, a társasági adó pedig a 69-esből származik. Ennek két gyakorlati következménye van: a költségek megfelelő számlára történő könyvelése ad értelmet a részösszegeknek, és egyedi számlatükör esetén érdemes egyeztetni az eredménykimutatással, mielőtt megbíznánk a mutatókban. Mivel minden a főkönyvből származik, az egyes adatok visszabonthatók az azokat előállító egyedi könyvelési tételekre.

FAQ

Mi a különbség a bruttó profit és a nettó profit között?

A bruttó profit csak az eladott áruk és szolgáltatások közvetlen költségeit vonja le, és azt méri, hogy maga a termék nyereséges-e. A nettó profit minden mást is levon - a rezsit, a finanszírozást, az adót -, és azt méri, hogy mennyi maradt a tulajdonosoknak. A bruttó profit szabja meg a felső határt; a nettó profit pedig a végeredmény.

Az üzemi profit megegyezik az EBIT-tel?

A legtöbb kimutatásban lényegében igen - az EBIT (kamatfizetés és adózás előtti eredmény) és az üzemi profit egyaránt a finanszírozás és az adózás előtt áll meg. Kisebb eltérések mutatkozhatnak abban, hogy az „egyéb” üzemi tételeket hogyan kezelik, így a versenytársakkal összehasonlítást végző cégnek ellenőriznie kell, hogy az egyes mutatók mit foglalnak magukban.

Miért nem azonos az EBITDA a cash flow-val?

Mivel figyelmen kívül hagyja a forgótőke-változásokat, a beruházásokat, valamint a ténylegesen kifizetett adókat és kamatokat. Úgy számolja vissza az értékcsökkenést, mintha az eszköz ingyen lett volna, holott a pénz a megvásárlásakor valójában elhagyta a céget. Használja összehasonlító mutatóként, de a pénzmozgások megismeréséhez a cash flow kimutatást kell nézni.

Lehet egy vállalatnak pozitív bruttó profitja és negatív nettó profitja?

Rendszeresen - ez a veszteség leggyakoribb formája. A termékek pénzt hoznak, de a rezsi, a kamatok vagy az adók többet emésztenek fel, mint amennyit a bruttó profit fedezni tud. A probléma megoldása eltér a bruttó fedezeti problémától, ezért jelentik külön a szinteket.

Miért nem egyenlő a társasági adó a kulcs és az adózás előtti eredmény szorzatával?

Mivel az adót az adóalapra vetítik ki, nem pedig a számviteli eredményre. A nem elszámolható költségek, az adókedvezmények, a veszteségelhatárolások és az időbeli eltérések mind éket vernek a kettő közé, így a tényleges adókulcs szinte mindig eltér a törvényben előírt mértéktől.