Mi az a cash flow kimutatás? Közvetlen és közvetett módszer
Hogyan mutatja be a cash flow kimutatás az eredmény és a banki egyenleg közötti különbséget, a három tevékenységi területet, valamint a közvetlen és közvetett módszer közötti eltéréseket.
A cash flow kimutatás megválaszolja azt a kérdést, amelyet minden nyereséges vállalat feltesz előbb-utóbb: ha 9 400 € nyereséget termeltünk, miért csak 1 300 €-val nőtt a bankegyenlegünk? Jelentést készít a pénzeszközök tényleges mozgásáról egy adott időszakon belül, a pénz mozgásának jellege szerint csoportosítva, és egyezteti a nyitó és a záró pénzkészletet.
Ez a három fő pénzügyi kimutatás egyike, és az egyetlen, amivel nehéz vitatkozni. Az eredmény (profit) magában hordozza a szakmai megítélést – értékcsökkenési leírások, céltartalékok, elhatárolások. A pénz azonban anélkül is megérkezett vagy sem.
A három fő rész
Minden pénzmozgás pontosan a három tevékenység egyikébe sorolható:
Működési (Operating) – maga a kereskedelmi tevékenység: vevőktől beomló pénzek, szállítóknak és munkavállalóknak kifizetett összegek, megfizetett áfa és társasági adó. Ez a legfontosabb szekció. Az a vállalkozás, amelynek működési cash flow-ja tartósan negatív, a működésével emészti fel a tőkét, és csak a finanszírozás tartja életben.
Befektetési (Investing) – a hosszú távú eszközök vásárlása és eladása: berendezések, járművek, szoftverek, befektetések. A negatív befektetési cash flow normális, sőt gyakran egészséges jelenség; azt jelenti, hogy a vállalat növeli a kapacitásait.
Finanszírozási (Financing) – ügyletek a tőkét biztosítókkal: befizetett tőke, felvett és visszafizetett hitelek, kifizetett osztalékok.
A három szekció egyenlege adja a pénzeszközök változását, és ennek a változásnak egyeznie kell:
Nyitó pénzkészlet + működési + befektetési + finanszírozási = Záró pénzkészlet
Ha az egyenleg nem stimmel, a kimutatás hibás – ez az összefüggés nem opcionális.
Egy gyakorlati példa
Ugyanaz a vállalat, mint az eredménykimutatásról szóló cikkben – 9 400 € nettó nyereség az évben, euróban kifejezve:
| Összeg | |
|---|---|
| Nyitó pénzkészlet (január 1.) | 4 900 |
| Működési tevékenység | +9 300 |
| Befektetési tevékenység | −6 000 |
| Finanszírozási tevékenység | −2 000 |
| A pénzeszközök nettó változása | +1 300 |
| Záró pénzkészlet (december 31.) | 6 200 |
A záró összeg pontosan az a 6 200 €, amely a mérlegben is szerepel pénzeszközként – a két kimutatásnak egyeznie kell, és ez a sor ellenőrzi a helyességet.
A szekciókat összeolvasva: a kereskedés 9 300 €-t termelt, amelyből 6 000 € eszközökbe áramlott, 2 000 € pedig a hitelezőkhöz és a tulajdonosokhoz került. Ez egy olyan vállalat, amely a saját működéséből finanszírozza a beruházásait – teljesen más üzleti profil, mint azé, amely ugyanezt a +1 300 €-t úgy mutatja fel, hogy a működése 5 000 € veszteséget termelt, és egy új hitel hozott be 6 300 €-t.
Közvetlen vs közvetett módszer
A két módszer kizárólag a működési szekció összeállításában tér el egymástól. A befektetési és finanszírozási részek teljesen azonos módon jelennek meg, és mindkét módszer pontosan ugyanazt a működési egyenleget eredményezi.
Közvetlen módszer
Bruttó módon listázza a tényleges pénzmozgásokat:
| Működési tevékenység (közvetlen) | Összeg |
|---|---|
| Vevőktől kapott pénz | 177 400 |
| Szállítóknak kifizetett pénz | −106 500 |
| Munkavállalóknak kifizetett pénz | −52 000 |
| Befizetett adók | −9 600 |
| Működési tevékenység nettó cash flow-ja | +9 300 |
Egy nem könyvelő szakember ezt várja egy cash flow kimutatástól, és működési szempontból valóban hasznosabb is – közvetlenül látható a beszedési hatékonyság és a fizetési fegyelem. A módszer elleni hagyományos érv a munkaigény volt: kézzel előállítani azt jelentette, hogy minden egyes pénzmozgást elemezni kellett partnerenként. Ez a probléma ma már adatinformatikai kérdés, az adatinformatikai problémákat pedig szoftverekkel oldják meg.
Közvetett módszer
A nettó nyereségből indul ki, és kiszűri mindazt, ami nem volt pénzmozgás:
| Működési tevékenység (közvetett) | Összeg |
|---|---|
| Nettó nyereség | 9 400 |
| Hozzáadva: értékcsökkenési leírás | +4 000 |
| Vevőállomány növekedése | −2 600 |
| Készletállomány növekedése | −1 900 |
| Szállítóállomány növekedése | +400 |
| Működési tevékenység nettó cash flow-ja | +9 300 |
Ugyanaz a 9 300 €, csak másik útvonalon. A logika mechanikus:
- A nem pénzbeni jellegű ráfordításokat hozzáadják. Az értékcsökkenés csökkentette az eredményt, de nem áramlott ki pénz a vállalettől.
- A vevőállomány növekedését levonják. Az árbevétel elszámolásra került, de a pénz még nem érkezett meg.
- A készletállomány növekedését levonják. Pénz áramlott olyan árukészletbe, amelyet még nem adtak el.
- A szállítóállomány növekedését hozzáadják. Ráfordítások elszámolásra kerültek, de a pénz még nem hagyta el a céget.
A közzétett kimutatásokban a közvetett módszer a gyakorakoribb, mivel teljes egészében összeállítható két mérlegből és az eredménykimutatásból – nincs szükség tranzakciószintű elemzésre. Előnye, hogy megmutatja, miért tért el egymástól a nyereség és a cash flow, ami pontosan az a kérdés, amit a vezetők feltesznek. Hátránya, hogy a működési szekció levezetéssé (reconciliations) válik ahelyett, hogy leíró jellegű lenne: sehol sem mutatja meg, hogy a vevők valójában mennyi pénzt fizettek be.
Az IFRS és az EU Számviteli Irányelve mindkettőt engedélyezi; az IAS 7 kifejezetten a közvetlen módszert ösztönzi, miközben elismeri, hogy szinte senki sem használja.
Melyiket érdemes használni?
- A közvetlen módszert, ha rendelkezésre állnak a tranzakciószintű adatok, és operatív válaszokra van szükség – arra, hogy a vevők mennyi pénzt fizettek ténylegesen, és mi ment ki a szállítóknak.
- A közvetett módszert, ha igazodni kell az elemzők, bankok és az éves jelentések gyakorlatához, vagy ha a nyereség és a készpénz közötti hidat közvetlenül a kimutatásban szeretnénk mutatni.
Sok vállalat készít közvetett módszerű kimutatást a törvényi beszámolóhoz, és belső célokra közvetlen módszerű riportot olvas. Ez nem duplikáció; a kettő különböző kérdésekre ad választ.
Hogyan állítja elő a Nordlet?
A POST /v1/reports/cash-flow { fromDate, toDate } végpont a közvetlen módszer szerinti kimutatást adja vissza. Megkeresi az összes olyan könyvelt tranzakciót, amely a megadott időszakban pénz- vagy bankszámlát érintett, veszi a partner tételeket, és besorolja azokat a számlaszámuk alapján: a befektetett eszközök számlái (1. osztály) a befektetési, a saját tőke és a hosszú lejáratú hitelek számlái (3. osztály és 40. csoport) a finanszírozási, minden egyéb pedig a működési tevékenységbe tartozik. A sorok partnerfiókok szerint vannak részletezve, így látható, hogy mely számlák között mozgott a pénz, a riport pedig tartalmaz egy balanced (egyeztetett) jelzőt, amely ellenőrzi, hogy a nyitó + nettó változás = záró összefüggés fennáll-e.
Két fontos megjegyzés. Először is, a besorolás számlaszám-előtag alapján történik, ezért az erősen egyedi számlatrendet használó cégeknek egyszer érdemes ellenőrizniük a szekciókat a használatuk előtt. Másodszor, közvetett módszerű riport jelenleg nincs – ha a törvényi beszámolóhoz szükség van a nyereség és a cash flow egyeztetésére, az adatok rendelkezésre állnak (a nettó nyereség a /v1/reports/financial-statements végpontról, az értékcsökkenés az eszközmodulból, a forgótőke-változások két mérlegből), de magát a hidat a mai napon még az API-n kívül kell összeállítani.
Cégcsoportok esetén a POST /v1/consolidation/report végpont konszolidált cash flow-t is tartalmaz: az egyes tagok kimutatásait a záró árfolyamon átszámítva és a konszolidációs módszerrel súlyozva, a tőkemódszerrel értékelt társaságok kiszűrésével.
FAQ
Mi a különbség a közvetlen és a közvetett módszer között?
Csak a működési szekcióban. A közvetlen módszer listázza a tényleges pénzbevételeket és -kifizetéseket; a közvetett módszer a nettó nyereségből indul ki, és korrigál a nem pénzbeni tételekkel, valamint a forgótőke-változásokkal. Mindkét módszer ugyanazt a működési cash flow egyenleget adja, és a befektetési, valamint finanszírozási szekciók azonosak.
Melyik módszert írják elő a számviteli standardok?
Egyiket sem teszik kötelezővé – az IFRS (IAS 7) és az EU Számviteli Irányelve is mindkettőt megengedi, az IAS 7 pedig a közvetlen módszert részesíti előnyben. A gyakorlatban a közzétett pénzügyi kimutatásokban a közvetett módszer dominál, mivel az összesített adatokból könnyebben elkészíthető.
Miért adják hozzá az értékcsökkenést a közvetett módszerben?
Mert anélkül csökkentette az eredményt, hogy pénz hagyta volna el a vállalatot – a pénz évekkel korábban távozott az eszköz megvásárlásakor (és akkor a befektetési tevékenységeknél jelent meg). Ennek visszaírása eltávolítja a nem pénzbeni jellegű ráfordítást egy olyan kimutatásból, amelyet kizárólag a pénzmozgások érdekelnek.
Lehet-e egy nyereséges vállalatnak negatív a működési cash flow-ja?
Igen, és ez az egyik legmegbízhatóbb korai figyelmeztető jel. A ki nem fizetett számlákból és növekvő készletekből finanszírozott gyors növekedés pontosan ezt eredményezi: a nyereség nő, miközben a pénz elfogy. Ez a finanszírozás meglétéig túlélhető, a megszűntekor viszont végzetes.
Tartalmazza a cash flow kimutatás az áfát?
Igen – ellentétben az eredménykimutatással, a cash flow kimutatás a tényleges pénzekkel számol, így a vevőktől beszedett és a szállítóknak kifizetett áfa áramlik benne, az adóhatósággal történő nettó elszámolás pedig a működési tevékenységek között jelenik meg.