Az eredménykimutatás (P&L) magyarázata

Az eredménykimutatás (angolul profit and loss statement, P&L, illetve pelno (nuostolių) ataskaita) egy adott időszak teljesítményét mutatja be: mit keresett a vállalat, mit fogyasztott el ennek érdekében, és mi maradt utána. Míg a mérleg egy adott napon készített fénykép, az eredménykimutatás a két fénykép közötti film.

Ez a különbség a lényeg. Egy mérleg megmondja, hogy a vállalatnak 6200 euró készpénze van, míg az eredménykimutatás azt mutatja meg, hogy az azt előállító év jó volt-e.

Mit tartalmaz valójában az kimutatás?

Kétféle sort, és semmi mást:

• Bevételek - az időszakban elért árbevétel: eladott áruk, teljesített szolgáltatások, valamint az olyan járulékos tételek, mint a kapott kamat.
• Ráfordítások - az időszakban felhasznált erőforrások: az eladott áruk beszerzési értéke, bérek, bérleti díj, értékcsökkenés, kamat, adó.

Mindkettő időszaki számla (a litván számlakeretben az 5. és 6. osztály). Minden pénzügyi évben nulláról indulnak, az év során halmozódnak, majd az év végén a zárási tételként átvezetésre kerülnek a saját tőkébe. Ez az oka annak, hogy az eredménykimutatás önmagában sosem szerepel a mérlegben - csak annak végeredménye, mint az év eredménye a saját tőkén belül (lásd az eredménytartalékot).

Ami a legfontosabb, a bevételek és a ráfordítások elszámolása a teljesítés és felmerülés elve alapján történik, nem pedig a pénzmozgás ideje szerint. Egy decemberben kiállított számla decemberi bevétel akkor is, ha csak februárban fizetik ki; a decemberi bér decemberi ráfordítás akkor is, ha januárban fizetik ki. Ez a teljesítményelvű elszámolás (accrual accounting), ami összehasonlíthatóvá teszi a kimutatást az időszakok között - az elhatárolás betartásáról az időszaki elhatárolások (adjusting entries) oldalon olvashat.

Gyakorlati példa

Egy kis méretű EU-s szolgáltató és kereskedő cég, teljes évre, euróban:

	Összeg
Értékesítési árbevétel	180 000
Értékesítés közvetlen költségei	−104 000
Bruttó fedezet	76 000
Értékesítési költségek	−21 000
Adminisztratív költségek	−43 800
Üzemi (üzleti) eredmény	11 200
Egyéb üzemi bevételek	900
Egyéb üzemi ráfordítások	−300
Pénzügyi bevételek	100
Pénzügyi ráfordítások (hitelkamat)	−700
Adózás előtti eredmény	11 200
Társasági adó	−1800
Nettó eredmény	9 400

Tekintse úgy, mint egy tölcsért: felül bejött 180 000 euró, levonódtak a költségek három rétegben, alul pedig kikerült 9 400 euró. Minden részösszeg más kérdésre válaszol, ezért létezik mind a három - a különbségeket a Bruttó eredmény vs. Üzemi eredmény vs. Nettó eredmény útmutató mutatja be.

Figyelje meg, hogy mi nem az adósor: a 11 200 euró 17%-a 1904 euró lenne. Az adót az adóalap alapján számítják ki, amely az adóalap-csökkentő tételek, kedvezmények és időbeli eltérések miatt eltér a számviteli eredménytől. Az lenne a meglepő, ha a két szám pontosan megegyezne.

Sorról sorra

Az értékesítési árbevétel az a összeg, amelyet a vállalat a rendes tevékenységéért számlázott ki, áfa és helyesbítő számlák nélkül. Az áfa egyáltalán nem szerepel az eredménykimutatásban - azt az állam nevében szedik be, és kötelezettségként szerepel a mérlegben.

Az értékesítés közvetlen költségei az adott időszak bevételét előállító konkrét áruk és szolgáltatások költségei - az eladott áruk beszerzési vagy előállítási költsége (arról, hogy ezt hogyan mérik, lásd a FIFO-t és a készletértékelést), a közvetlen bérek és a közvetlen termelési rezsiköltségek. Itt kulcsfontosságú a teljesítéshelyesség: a megvásárolt, de még el nem adott készlet eszköz, nem pedig ráfordítás.

Az értékesítési és adminisztratív költségek időszaki költségek - inkább a naptárhoz kötődnek, mint az eladott egységekhez. Bérek, bérleti díj, szoftverek, marketing, értékcsökkenés, szakértői díjak.

Az egyéb üzemi bevételek és ráfordítások foglalják magukban azt, ami az üzlethez tartozik, de nem a főtevékenységhez: egy használt gépjármű eladásának nyeresége, behajthatatlan követelés leírása, vevőkövetelés árfolyamkülönbözete.

A pénzügyi bevételek és ráfordítások a finanszírozás költségei és hozamai - fizetett hitelkamat, betétek után kapott kamat. Ezeket szándékosan különítik el, hogy az olvasó lássa a teljesítményt a vállalat finanszírozási struktúrájának hatásai nélkül.

A társasági adó az időszak adóterhe. Litvániában a kulcs 17%, a kis- és újonnan alapított vállalatok kedvezményeivel, de a terhet az adóalapra, nem pedig a számviteli eredményre számítják ki.

Formátumok: összköltség eljárás vagy jellemsorok szerinti (költségnemek vagy költséghelyek/költségviselők)

A fenti példa funkció szerint (költségviselők szerinti csoportosításban: értékesítés közvetlen költségei, értékesítés, adminisztráció) mutatja be az adatokat. Az alternatíva a természet szerinti (költségnemek szerinti) megjelenítés, ahol a költségek jellegük szerint csoportosulnak (anyagok, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenés, egyéb). Az uniós számviteli irányelv (2013/34/EU) mindkettőt engedélyezi, és a nemzeti jog határozza meg, hogy a vállalat méretkategóriája alapján melyik elrendezést használhatja.

A funkció szerinti elrendezés hasznosabb a vezetőség számára (bruttó fedezetet ad); a természet szerinti elrendezést könnyebb elkészíteni (közvetlenül illeszkedik a költségszámlákra külön elosztás nélkül). Az alsó sor összegét egyik sem változtatja meg.

Hogyan származtatható a kimutatás?

Az eredménykimutatásban semmit sem rögzítenek közvetlenül. Minden sor a bevételi és ráfordítási számlákra könyvelt tételek összege, amelyek a bizonylatokból automatikusan érkeznek: a vevőszámla kiállítása jóváírja a bevételt, a szállítói számla rögzítése terheli a ráfordítást, a bérszámfejtés futtatása terheli a bérköltséget, a bevétel elszámolási motor pedig a halasztott bevételeket a teljesítés arányában átvezeti az árbevételbe.

A Nordlet rendszerében a POST /v1/reports/financial-statements { fromDate, toDate, category } végpont lekérdezi az eredménykimutatást a mérleggel együtt, a vállalat méretkategóriájának megfelelő elrendezésben. A fenti részösszegeket a számlaosztályok hozzárendelésével számítják ki: az értékesítési árbevételt az 50-es számlacsoportból, az értékesítés közvetlen költségeit a 60-asból, az értékesítési költségeket a 61-esből, az adminisztratív költségeket a 62-esből, a pénzügyi tételeket az 53/58-as és 68-as számlákból, a társasági adót pedig a 69-esből. Mivel a hozzárendelés számlakódok alapján történik, az erősen testreszabott számlakeretet érdemes egyszer ellenőrizni a kimutatással szemben, mielőtt rábízná magát.

Ugyanezen kimutatás konszolidálásához cégcsoport szintjén a konszolidációs útmutató nyújt segítséget a tagvállalatok eredménykimutatásainak összevonásáról, árfolyam-átszámításról és a belső kiszűrésekről.

Hogyan kell helyesen olvasni?

• Időszakokat hasonlítson össze, soha ne egyetlen oszlopot. Egyetlen eredménykimutatás szinte semmit sem mond; ugyanez az eredménykimutatás a tavalyi év adataival együtt már mesél. Ha a bevétel 8%-kal nő, de az értékesítés közvetlen költségei 15%-kal emelkednek, az olyan fedezeti probléma, amelyet egyetlen abszolút szám sem fed fel.
• Figyelje a fedezeti ranglétrát. A fenti példában a bruttó fedezet 42,2%, az üzemi eredmény 6,2%, a nettó eredmény pedig 5,2%. Az a tény, hogy melyik fedezeti szint mozdult el, adja meg a diagnózist: a bruttó az árazást vagy a beszerzési költségeket jelenti, az üzemi a rezsiköltségeket, a nettó pedig a finanszírozást vagy az adózást.
• A nyereség nem egyenlő a készpénzzel. A példabeli vállalat 9 400 euró nyereséggel zárt, és a bankszámlaegyenlege 1300 euróval nőtt. Mindkét állítás igaz. A kettő közötti egyeztetést a cash flow kimutatás biztosítja.
• Ellenőrizze a háttértételeket. A nagy összegű „egyéb” egyenlegek általában azt jelentik, hogy valami olyan helyre lett könyvelve, ahol senkinek sem kellett magyarázkodnia miatta.

FAQ

Mi a különbség az eredménykimutatás és a mérleg között?

Az eredménykimutatás egy időszakot ölel fel, és a teljesítményt mutatja be - bevételek mínusz ráfordítások. A mérleg egyetlen nap állapotát írja le, és a vagyoni helyzetet mutatja be - eszközök, források és saját tőke. Egy ponton kapcsolódnak össze: az időszak nettó eredménye hozzáadódik a mérlegben szereplő saját tőkéhez.

Az eredménykimutatás ugyanaz, mint a profit and loss statement?

Igen. Az „eredménykimutatás”, a „profit and loss statement”, a „P&L” és a „statement of profit or loss” mind ugyanazt a kimutatást jelöli; a használat inkább országonként és keretrendszerként változik, mint tartalom szerint.

Tartalmazza-e az eredménykimutatásban szereplő árbevétel az áfát?

Nem. Az árbevételt áfa nélkül kell kimutatni. Az ügyfelekre áthárított áfa soha nem bevétel - azt az állam számára szedik be, és a mérlegben kötelezettségként szerepel addig, amíg azt be nem fizetik.

Miért nem egyezik a nettó eredmény a bankszámlaegyenleg növekedésével?

Mivel a nyereséget a teljesítményelv (accrual basis) alapján mérik, a készpénzt pedig nem. A ki nem egyenlített vevőszámlák anélkül növelik a nyereségét, hogy készpénzt hoznának, a készletvásárlások anélkül emésztik fel a készpénzt, hogy csökkentenék a nyereséget, az értékcsökkenés pedig anélkül csökkenti a nyereséget, hogy hozzáérne a készpénzhez. A cash flow kimutatás pontosan azért létezik, hogy egyeztesse a kettőt.

Mennyi a jó nettó fedezet?

Nincs univerzális szám - egy élelmiszerláncnak és egy szoftvercégnek semminivalója nincs az összehasonlításban. Hasznos benchmark a saját korábbi időszakai és az azonos ágazatban működő közvetlen versenytársak adatai; a stabil vagy javuló fedezet sokkal fontosabb, mint az abszolút szintje.