EU áfa digitális platformoknak: OSS, IOSS és a feltételezett eladói szabály magyarázata
Közérthető magyarázat arról a három mechanizmusról, amellyel egy platform az uniós áfában találkozik, az egyetlen esetről, amikor maga a platform lesz az adóköteles eladó, valamint arról, hogy ezek hogyan kerülnek rögzítésre a könyvelésben.
Az európai fogyasztóknak értékesítő digitális platformok három áfamechanizmussal találkoznak az EU-ban. Az uniós egyablakos ügyintézési pont (OSS – One Stop Shop) lehetővé teszi, hogy minden uniós ország áfáját egyetlen negyedéves bevallásban vallják be. Az import egyablakos ügyintézési pont (IOSS) ugyanezt biztosítja a legfeljebb 150 euró értékű, az EU-n kívülről behozott küldemények esetében. A feltételezett eladói szabály (deemed-supplier rule) pedig magát a platformot teszi az áfaköteles eladóvá bizonyos olyan értékesítések esetén, amelyeket a platform pusztán közvetít. Mindhárom mechanizmus a 2021. július 1-jén bevezetett uniós e-kereskedelmi áfacsomaggal lépett életbe, és mindhárom megváltoztatja, hogy a platformnak mit kell számláznia, bevallania és nyilvántartania.
Ez a cikk bemutatja az egyes mechanizmusokat, végigvezet egy határokon átnyúló értékesítés példáján, valamint bemutatja, hogyan áll össze a jogszabályi megfeleltetés és a bevallás a könyvelési adatokból.
Kit érint ez?
A szabályok minden olyan vállalkozásra vonatkoznak, amely árukat vagy szolgáltatásokat értékesít – vagy azok értékesítését közvetíti – más uniós tagállamokban élõ fogyasztóknak (B2C):
- Piacterek (marketplaces), amelyek a vevő befizetését harmadik fél eladók nevében fogadják el.
- Alkalmazásboltok és tartalomplatformok, amelyek digitális szolgáltatásokat juttatnak el a fogyasztókhoz.
- SaaS-cégek, amelyek előfizetéseket értékesítenek magánszemélyeknek az egész EU-ban.
- E-kereskedelmi webáruházak, amelyek árukat szállítanak más tagállamokban élő fogyasztóknak, vagy az EU-n kívülről importálnak árukat.
A vállalkozások közötti (B2B) értékesítésekre más szabályok vonatkoznak (a 138. cikk szerinti adómentes közösségi belüli értékesítések és a 196. cikk szerinti fordított adózás), amelyeket az EU áfamotor útmutatója ismertet. Ez a cikk a fogyasztói ügyletekkel foglalkozik.
A 2021-es e-kereskedelmi csomag érthetően
2021 júliusa előtt minden tagállamnak saját távértékesítési küszöbértéke volt, és az az eladó, amely átlépett egyet, áfaalanyként be kellett, hogy regisztráljon az adott országban. A platformoknak semmilyen áfafizetési kötelezettségük nem volt azokon az árukon keresztül, amelyeket rajtuk keresztül értékesítettek. A 22 euró alatti import áfamentes volt, amivel széles körben visszaéltek.
A csomag ezt négy változtatással váltotta fel:
- Egy egységes, 10 000 eurós uniós küszöbérték a B2C jellegű határokon átnyúló áruértékesítésekre és digitális szolgáltatásokra vonatkozóan (az áfa-irányelv 59c. cikke). Ealatt az eladó a hazai áfát számítja fel. Felette az áfa a fogyasztó országában esedékes.
- Az uniós OSS, amelynek révén a más tagállamokban esedékes áfa egyetlen, a hazai hatóságnál benyújtott bevallásban vallható be.
- Az IOSS és a 22 eurós importmentesség megszűnése, így a kis értékű importküldemények áfáját az értékesítés pillanatában kell beszedni.
- A feltételezett eladói szabály (14a. cikk), amely bizonyos közvetített értékesítések áfakötelezettségét az eladótól a platformra helyezi át.
Teljesítési hely és a 10 000 eurós küszöbérték
Más tagállamba feladott áruk B2C értékesítése, valamint a fogyasztóknak nyújtott távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus (TBE) szolgáltatások esetén az áfa abban az országban esedékes, ahol a fogyasztó tartózkodik (33. cikk a) pont és 58. cikk). A mértéke a rendeltetési ország adókulcsa.
Az 59c. cikk kivételt tesz a kiskereskedők számára. Ha a határokon átnyúló B2C áruértékesítések és TBE-szolgáltatások teljes összege az egész EU-ban mind a tárgyévben, mind az azt megelőző naptári évben nem érte el a 10 000 eurót, az eladó továbbra is felszámíthatja a hazai áfáját. A küszöbérték az egész EU-ra vonatkozóan egyetlen összeget jelent, nem országonkénti limit, és csak az egyetlen tagállamban letelepedett eladókra vonatkozik. Amint átlépik, az adott értékesítéstől kezdve a rendeltetési ország adózása alkalmazandó, és az eladó vagy regisztrál az egyes rendeltetési országokban, vagy az OSS-t használja.
A fogyasztóknak nyújtott általános szolgáltatások, például a tanácsadás vagy a legtöbb nem digitális előfizetés a 45. cikk alapján továbbra is a szolgáltató letelepedési helyén adózik, így ezeket ez nem érinti.
Uniós OSS
Az uniós szabályozás adminisztratív egyszerűsítés, nem pedig új adónem. Az áfa továbbra is a fogyasztó országában esedékes az adott ország kulcsa szerint. Az OSS abban hoz változást, hogy hol kell bevallani és megfizetni.
| Jellemző | Uniós OSS |
|---|---|
| Ki használhatja? | Az EU-ban letelepedett eladók más tagállamban adókötelezett B2C áruk és szolgáltatások esetén; nem uniós eladók az EU-n belüli árutávértékesítésekhez |
| Bevallási időszak | Naptári negyedév |
| Benyújtás helye | A identifikációs tagállam (az eladó hazai országa) |
| Esedékesség | A negyedévet követő hónap utolsó napja |
| Tartalom | Fogyasztási tagállamanként: adóalap és áfa kulcstípusonként és kulcsonként, plusz a korábbi időszakokra vonatkozó helyesbítések |
| Fizetés | Egyetlen kifizetés a hazai adóhatóságnak, amely azt továbbosztja |
A bevallás formátumát az (EU) 2020/194 bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete határozza meg. Fogyasztási országonként és kulcsonként soronként kell adatszolgáltatást tenni. Az azonos időszaki helyesbítő számlákat (credit notes) össze kell vonni; a korábbi negyedévben bevallott értékesítéshez tartozó helyesbítő számlát az adott negyedév korrekciójaként kell jelenteni, nem pedig negatív összegként a jelenlegi időszakban, és a korrekciók a 282/2011 végrehajtási rendelet 61. cikke értelmében három évig engedélyezettek.
Az OSS-be regisztrált eladónak a rendszer hatálya alá tartozó összes értékesítéshez ezt kell használnia. Nem választhat ki bizonyos országokat az OSS-hez, míg másokban helyben regisztrál.
IOSS
Az import-egyablakos rendszer az EU-n kívülről közvetlenül egy uniós fogyasztónak, legfeljebb 150 eurós belső értékű küldeményben feladott árukra vonatkozik. Az eladó – vagy a feltételezett eladóként eljáró platform – az értékesítés pillanatában felszámítja a rendeltetési ország áfáját, és azt havonta, az IOSS-en keresztül vallja be. Cserébe a küldemény anélkül szabadul fel a vámnál, hogy az importáfát be kellene hajtani a fogyasztónál.
A 150 euró feletti küldemények kívül esnek az IOSS hatályán. Ezek esetében az importáfát és az esetleges vámokat a határon, a szokásos módon szedik be.
A nem uniós eladóknak az IOSS használatához általában egy EU-ban letelepedett közvetítőre van szükségük. A feltételezett eladóként eljáró, EU-ban letelepedett platform közvetlenül regisztrál.
A feltételezett eladói szabály
Az áfa-irányelv 14a. cikke jogi fikciót teremt két helyzetre:
- Egy platform függetlenül attól, hogy ki az eladó, olyan áru távértékesítését közvetíti, amelyet az EU-n kívülről, legfeljebb 150 eurós küldeményben hoztak be.
- Egy platform olyan áruértékesítést közvetít az EU-n belül, amelyet egy az EU-ban nem letelepedett eladó teljesít egy fogyasztónak, függetlenül az értéktől, és attól, hogy az áru átlépi-e a határt vagy sem.
Mindkét esetben a törvény az egyetlen értékesítést két külön teljesítésnek tekinti:
- Eladótól a platformnak. Egy B2B áruértékesítés. A már az EU-ban lévő áruk esetében ez a teljesítés a 136a. cikk alapján levonási joggal járó adómentes. Import áruk esetén ez az EU-n kívül történik, így nem terheli uniós áfa.
- Platformtól a fogyasztónak. Egy B2C értékesítés. A platform felszámítja a fogyasztó országának áfáját, bevallja azt (az IOSS-en, az uniós OSS-en vagy helyi regisztráción keresztül) és befizeti.
A platform nem tulajdonosa az árunak, és fizikailag soha nem is kezeli azt. Ennek ellenére a második teljesítés tekintetében ő az adóalany. A „közvetítés” (facilitates) fogalmát a 282/2011 végrehajtási rendelet 5b. cikke határozza meg: a platform határozza meg a feltételeket, hagyja jóvá a vevő terhelését, vagy rendeli meg, illetve szállítja ki az árukat. Az a platform, amely kizárólag fizetéseket dolgoz fel, hirdetéseket tesz közzé vagy átirányítja a vevőket egy másik oldalra, nem minősül közvetítőnek.
A szabály nem vonatkozik a szolgáltatásokra, sem az EU-ban letelepedett eladók belföldi vagy EU-n belüli áruértékesítéseire. Ezekben az esetekben a platform továbbra is ügynök marad, és az eladó marad az áfaalany. Az, hogy a platform bruttó vagy nettó árbevételt könyvel-e a saját könyveiben, egy külön kérdés, amelyet a piacterekre vonatkozó főnök vs. ügynök (bruttó vs. nettó) megközelítés tárgyal.
Mit hoz a ViDA?
A „Digitális kor áfája” (VAT in the Digital Age) csomagot képező (EU) 2025/516 tanácsi irányelv a feltételezett eladó koncepcióját kiterjeszti a szolgáltatásokra is. A rövid távú szálláshely-szolgáltatást (legfeljebb 30 éjszakáig) és a személyszállítást közúton közvetítő platformok feltételezett eladóvá válnak, ha a mögöttes szolgáltató nem számít fel áfát (például egy magánszállásadó vagy egy kisadózó vállalkozás). Az új szabály 2028. július 1-jétől alkalmazandó, és a tagállamok 2030. január 1-jéig elhalaszthatják azt. 2030. július 1-jétől ugyanez a csomag felváltja az összesítő jelentéseket a tranzakciós szintű digitális adatszolgáltatással, és az EU-n belüli B2B ügyleteknél alapértelmezetté teszi a strukturált e-számlázást, amit az EU e-számlázási szabályairól szóló országonkénti útmutató mutat be.
Nyilvántartás-vezetés és DAC7
A 242a. cikk előírja, hogy minden olyan platformnak, amely B2C ügyleteket közvetít (függetlenül attól, hogy feltételezett eladó-e vagy sem), tíz évig meg kell őriznie ezen ügyletek nyilvántartását, és kérésre elektronikus úton hozzáférhetővé kell tennie azokat. Ezzel párhuzamosan a DAC7 ((EU) 2021/514 irányelv) arra kötelezi a platformokat, hogy minden év januárjában jelentsék eladóik jövedelmét a székhelyük szerinti tagállam adóhatóságának, amelyek aztán ezt megosztják egymással. A két kötelezettség eltérő adatokat fed le: az egyik oldalon az áfa-nyilvántartások, a másikon az eladói jövedelmek szerepelnek, és mindkettő ugyanabból a tranzakciós naplóból indul ki. Egy olyan főkönyv, amely elmenti az áfatípust és az eladó azonosítóját minden egyes értékesítésnél, mindkét célnak megfelel.
Gyakorlati példa
Egy németországi fogyasztó megvásárol egy 100 eurós (áfa nélküli áron) terméket egy Kínában letelepedett eladótól egy Litvániában alapított piactéren keresztül. A terméket egy lengyelországi raktárból küldik, így az áru már az EU-n belül van.
| Lépés | Teljesítés | Áfakezelés |
|---|---|---|
| 1 | Kínai eladó → Litván piactér | Feltételezett B2B értékesítés, a 136a. cikk alapján adómentes. Nincs felszámított áfa. A lengyelországi készlethely miatt az eladónak van egy lengyelországi teljesítése, amit jelentenie kell, de áfa nincs rajta. |
| 2 | Litván piactér → Német fogyasztó | Feltételezett B2C távértékesítés. A piactér 19%-os német áfát számít fel: 19,00 euró. |
| 3 | Piactér OSS-bevallása | A 100 eurós adóalap és a 19,00 eurós áfa megjelenik a piactér negyedéves uniós OSS-bevallásában Németország alatt, a litván adóhatóságnál (VMI) benyújtva. |
| 4 | Piactér jutaléka | A piactérnek a kínai eladó felé felszámított jutaléka egy nem uniós vállalkozásnak nyújtott B2B szolgáltatás, amely a 44. cikk alapján kívül esik az uniós áfa hatályán. |
Ha ehelyett ugyanezt a terméket Kínából, egyetlen küldeményben küldték volna, az 1. lépés az EU-n kívüli teljesítés lett volna, a 2. lépés egy IOSS-értékesítés, és a 19,00 eurót havonta, az IOSS-en keresztül kellett volna bevallani. Ha az eladó Németországban lett volna letelepedve, a feltételezett eladói szabály egyáltalán nem vonatkozott volna rá; a német eladó a saját áfáját számította volna fel, és a piactér csak a jutalékáról állított volna ki számlát.
A fogyasztó minden esetben 119 eurót fizet. Ami változik, az az, hogy ki tartozik a 19 euróval, melyik hatóságnak és milyen bevallásban.
Hogyan oldja meg és vallja be a Nordlet?
A Nordlet az áfadöntést a tranzakcióhoz kapcsolódó adatként kezeli, nem pedig a számlázás pillanatában kiszámított, majd eldobott értékként.
Meghatározás (Resolution). A POST /v1/reference/vat/resolve végpont fogadja a partner vagy a vevő országkódját, a supplyType paramétert (goods, services vagy digital), a dátumot és a helyzetjelzőket: belowDistanceSalesThreshold, facilitatedByMarketplace (ön egy feltételezett eladót biztosító platformon keresztül értékesít), actingAsMarketplace (ön a platform), sellerEstablishedInEu és importedConsignmentValueEur. Visszaadja a scheme, vatCountryCode, reverseCharge, deemedSupplier és zeroRated jelzőket, a rendeltetési ország kulcsmenüjét, azt a cikkelyt, amelyen a döntés alapul, valamint a megjegyzéseket. A fenti példában szereplő piactér megkapja az oss_union értéket vatCountryCode: "DE" és deemedSupplier: true paraméterekkel; az eladói oldal pedig a marketplace_deemed értéket kapja, a 136a. cikk alapján adómentesen. Amikor a küszöbértékre vonatkozó jelző hiányzik, a motor magából a főkönyvből olvassa ki a futó 10 000 eurós összesítéseket.
Bizonylatok (Documents). Az értékesítési számlák tartalmazzák a vatScheme, vatCountryCode és deemedSupplier mezőket. Az e-kereskedelmi megrendelések tartalmazzák a shipToCountryCode és marketplace értékeket, és az orders/fulfill végpont a szállítási országból állapítja meg az áfakezelést, és rácsatlakoztatja a tervezet számlára. A PDF-re rányomtatja a jogszabály által megkövetelt jogi hivatkozást.
Bevallások (Returns). A POST /v1/declarations/eu/oss/compute végpont { year, quarter } paraméterrel a III. melléklet elrendezése szerint állítja össze az uniós bevallást: fogyasztási tagállamok, kulcstípusok és kulcsok szerinti sorokkal, az időszaki helyesbítő számlák kiszűrésével és egy corrections tömbbel a korábbi negyedévi számlákhoz kapcsolódó korrekciókhoz. A POST /v1/declarations/eu/ioss/compute végpont { year, month } paraméterrel ugyanezt teszi az IOSS-értékesítésekre. Mindkettő figyelmeztet a nem szabványos adókulcsokra, a fogyasztási ország nélküli bizonylatokra és a kapcsolítatlan helyesbítő számlákra.
Küszöbérték (Threshold). A POST /v1/declarations/eu/distance-sales-threshold/get végpont lekéri a tárgyévi és a megelőző évi határokon átnyúló B2C összesítéseket, azt, hogy a cég a 10 000 euró alatt van-e még, valamint a fennmaradó keretet.
Az eladói oldali könyvelést egy platform esetében, ideértve azt is, hogy mivel tartozik az egyes eladóknak a fizetés és a kifizetés között, a piactéri eladók alfőkönyvei: Árbevétel vs. Kötelezettségek című cikk tárgyalja. Az országonkénti adókulcsok és adókulcs-változások a reference/eu-vat-rates/list végponton keresztül érhetők el, a teljes sémát pedig az EU áfamotor útmutatója tartalmazza.
FAQ
Használnia kell egy platformnak az OSS-t?
Nem. Az OSS használata nem kötelező. A feltételezett eladónak minősülő platform dönthet úgy is, hogy minden egyes fogyasztási tagállamban áfaalanyként regisztrál, és ottani helyi bevallásokat nyújt be. A gyakorlatban az OSS egyszerűbb minden olyan eladó számára, amely kettő-három országnál több vásárlójával rendelkezik, és amint az eladó belép a rendszerbe, az OSS-t kell használnia a séma hatálya alá tartozó összes értékesítéshez.
Vonatkozik a feltételezett eladói szabály a platformon keresztül értékesített szolgáltatásokra?
A jelenlegi szabályok szerint nem. A 14a. cikk kizárólag az árukra vonatkozik. A 282/2011 végrehajtási rendelet 9a. cikkében szereplő külön feltételezés alapján a platform az elektronikusan nyújtott szolgáltatások nyújtójának tekintendő, kivéve, ha a számlán és a szerződésben egyértelműen megnevezi a mögöttes szolgáltatót. A ViDA 2028-tól kiterjeszti ezt a szabályt a rövid távú szálláshely-szolgáltatásra és a személyszállításra is.
Mit számít bele a 10 000 eurós küszöbértékbe?
A más tagállamokban élő fogyasztóknak nyújtott, határokon átnyúló B2C áruértékesítéseket és TBE-szolgáltatásokat, amelyeket az egész EU-ban össze kell adni, áfa nélkül. A belföldi értékesítések, a B2B értékesítések és az általános szolgáltatások nem számítanak bele. A küszöbértéket a tárgyévre és a megelőző naptári évre vonatkozóan is vizsgálni kell, és ez a lehetőség csak az egyetlen tagállamban letelepedett eladók számára érhető el.
Mi történik egy 150 eurónál értékesebb küldeménnyel?
Az kívül esik az IOSS hatályán. Az importáfát és az esetleges vámokat a határon szedik be. Az importra vonatkozó feltételezett eladói szabály szintén 150 eurónál megáll. A már az EU-ban lévő áruk esetében a feltételezett eladói szabálynak nincs felső értékhatára.
Be lehet tenni egy előző negyedévi helyesbítő számlát az aktuális negyedéves OSS-bevallásba?
Negatív tételként nem. Az III. melléklet szerinti formátum megköveteli, hogy azt az eredeti időszak korrekciójaként jelentsék be, ország, év és negyedév szerint azonosítva. A Nordlet automatikusan áthelyezi a korábbi időszaki számlára hivatkozó helyesbítő számlát a corrections tömbbe, és jelöli a hivatkozás nélküli helyesbítő számlákat, hogy azokat hozzá lehessen rendelni a megfelelő ügyletekhez.